Hiszünk abban, hogy a sakkozó gyerekekből gondolkodó gyerekek válnak. Evvel a képességgel sikeresebb és boldogabb felnőttek lesznek. Hisszük, hogy aki sakktáblán megtanul nyerni, az az életben is nyerni fog.
Megtanítjuk őket dönteni, és hosszú távon gondolkodni. Egyszerűen megtanulnak több lépéssel előre gondolni és megtanulják, hogy döntéseiknek következményei vannak.
Rengeteg csatornán népszerűsítjük a sakkot. Tanítunk óvodákban, iskolákban, táborokat szervezünk. Van saját egyesületünk, ahol rengeteg gyerek és felnőtt bővítheti sakktudását. Saját csapatunk részt vesz budapesti csapatbajnokságon. Több éve sikeres versenyeket szervezünk.
Sakkozni tanítjuk a gyerekeket. A sakkozással együtt megtanulnak hosszú távban gondolkodni. Már egy kezdő sakkozó is tudja, hogy minél több lépést lát előre annál inkább nagyobb esélye lesz a nyerésre. És ezt a tudást fogják átemelni a későbbiek folyamán az életbe.
Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az emberek többsége ad hoc döntést hoz. Talán nem mindenki előtt ismert, de egy sakkjátszma 3 részből áll. Az első rész a megnyitás, a második a középjáték és végül a végjáték következik. Megnyitásnak hívjuk az alapállásból megtett első 10-15 lépést. Ennek a résznek hatalmas szakirodalma van. Az a gyerek, aki ezt a sok száz, ezer oldalt megtanulja, biztosan nem lesz gondja a tanulással. A sakkjáték második részéhez tudni kell stratégiát kialakítani, illetve hosszú távon gondolkodni. A végjáték a parti utolsó szakasza. Ekkor már viszonylag kevés figura van a táblán. Itt különösen fontos az elmélet ismerete, és kell tudni jó néhány lépéssel előre gondolkodni.
A sakk kicsiben olyan mint az élet. A különböző figurák különböző embereket jelentenek a táblán. Ahogy mi emberek máshogy viselkedünk, tesszünk a dolgunkat, úgy a figurák a táblán más szabályok szerint lépnek.
Az sakk kezdetleges formáját már 500-ban ismerték Indiában, majd 1000 körül került át Európába. 1473-ban jelent meg az első könyv ami csak a sakkról szól. 1500 körül alakul ki a sakk mai is ismert formája. Ekkor vezetik be az en passant lépést.
Egy anekdota a sakkjáték felfedezéséről:
A sakk története a legendák világába nyúlik vissza. Egy ismert mese szerint egy indiai feltaláló találta ki a sakkot. A rádszsának nagyon tetszett a játék, és azt monda a feltalálónak, hogy kérhet bármit. Ő első hallásra jelentéktelennek tűnő fizetséget kért, mindössze annyi búzaszemet, amennyi a sakktábla kockáira a következő szabály szerint képletesen rátehető: az első kockára egy, a másodikra kettő, a harmadikra négy, vagyis az előzőnek mindig duplája. Tudta -e teljesíteni a rádzsa a feltaláló kérését?
Végül egy idézet Stefan Zweigtől a Sakknovella című könyvből:
A magam tapasztalatából is igen jól ismerem a “királyi játék” vonzóerejét. Jól ismertem ezt a játékot, mely egyedül áll az emberteremtette játékok között, mert teljesen kivonja magát a véletlen zsarnoki uralma alól, és a győzelmi pálmát kizárólag a szellemnek, helyesebben a szellemi tevékenység egy bizonyos válfajának adja át. De nem sértő korlátozás-e a sakkot egyszerűen játéknak nevezni? Nem tudomány, nem művészet-e egyúttal, mely úgy lebeg e kategóriák között, mint Mohamed koporsója ég és föld között? Az ellentétek sajátos, egyszeri összetalálkozása: ősrégi és örökké új, természetében mechanikus, de csak a képzelet eleveníti meg, szűk mértani térre szorul, és ugyanakkor kombinációs lehetőségeiben határtalan. Szüntelenül fejlődik, és teljesen terméketlen. Olyan gondolkozás, amely semmihez sem vezet. Matematika, ami semmit ki nem számít, művészet, ami nem hoz létre műveket, anyagtalan szobrászat. S mindezek ellenére lényében és létében tartósabbnak bizonyult minden törvénynél, minden más alkotásnál. Egyetlen játék, amelyet minden idők minden népe egyaránt magáénak vallott, s amelyről senki sem tudja, melyik isten hozta a földre, hogy unalmat űzzön, elmét élesítsen, lelkeket hevítsen. Hol itt a kezdet, hol itt a vég? Szabályait minden gyermek könnyedén megtanulja, minden kontár kipróbálhatja benne ügyességét, s ugyanakkor a szűk négyzet különös mestereket teremt, kik élesen különböznek mindenki mástól.